Csen Shui-bian elnök egy megfelelően komoly, hatpontos nyilatkozatot ad ki Kína „elszakadásellenes törvényére” vonatkozóan, amikor fogadja a Világszövetség a Demokráciáért és a Békéért tagjait.
1. A Kínai Köztársaság független, szuverén állam; Tajvan szuverenitása annak 23 milliós népére tartozik; és csak Tajvan 23 milliós népe dönthet Tajvan jövőjének alakulásáról. Ez a nyilatkozat a mai tajvani társadalmon belüli legnagyobb konszenzust fejezi ki a nemzeti függetlenséggel és Tajvan jövőjével összefüggő kérdésekben. Egyúttal jelentős azért is, mert közös nevezőre hozza a kormányzó és az ellenzéki pártok véleményét. A legutóbbi közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy a tajvani emberek több mint 90%-a nyíltan egyetért egy ilyen nyilatkozattal. Ha a kínai hatóságok igazi óhaja, hogy „Tajvan népébe helyezzék a bizalmukat”, akkor hallgatniuk kell a tajvani emberek többségének szavára, el kell fogadniuk a tényt, hogy létezik a Kínai Köztársaság, és tiszteletben kell tartaniuk, amit Tajvan népe saját, szabad akaratából választ.
2. Azzal, hogy Kína megszövegezte és elfogadta az „elszakadásellenes törvényt” (az ún. leválásellenes törvényt), az további bizonyítéka annak a számos, intézményes különbségnek, amely a Tajvani-szoros két oldalán, a két fél között ténylegesen fennáll napjainkban. Nincs szükség annak tudatos hangsúlyozására, milyen nagy szakadék tátong a demokratikus és antidemokratikus, vagy a békés és nem békés álláspontok között. Mindenesetre a megoldás bizonyosan nem egy „elszakadásellenes törvény” megszövegezésében rejlik, ami antidemokratikus, és nem is békés. Mi kitartunk amellett, hogy a Szoros két oldala közti nézeteltéréseket a demokrácia, a szabadság és a béke elvein alapuló párbeszéd útján kell rendezni. A nemzetközi közösség nem tolerálhat semmilyen antidemokratikus vagy nem békés eszközt, tekintet nélkül annak magyarázatára; az csak arra szolgálna, hogy tovább növelje a Szoroson átívelő viszony megosztottságát, és népeinket még jobban eltávolítsa egymástól.
3. A nemzetközi közösség elsöprő tiltakozása és komoly aggodalmat kifejező nyilatkozatai ellenére egy konok kínai kormány körültekintés vagy önmérséklet nélkül véghezvitte ezen agresszív törvény elfogadását. Most, amikor a nemzetközi kommentárok rávilágítanak az e törvény megszövegezésében rejlő hibákra, a pekingi hatóságok még mindig nem adják az önvizsgálat legkisebb jelét sem. Meg kell ragadnunk ezt az alkalmat, hogy nyíltan jelezzük a kínai kormánynak: bármely törvény, amelyben kifejezetten kikötik az erőszak alkalmazását, hogy ezzel mások alapvető jogait és érdekeit sértsék – mindegy, milyen okból vagy ürüggyel –, egyenértékű a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok egyetemes értékeinek semmibe vételével és az emberi civilizáció hanyatlásával.
4. Tajvan népe a demokrácia és a béke támogatója. Eltökéltek vagyunk, és kötelességünknek tartjuk csatlakozni a nemzetközi közösséghez a demokratikus rendszerek, a béke és a regionális stabilitás megőrzése érdekében a Tajvani-szorosban. Míg mi örömmel látjuk Kína tartós felemelkedését, a kínai hatóságoknak is demonstrálniuk kell a világ előtt „ráeszmélésüket a békére.” Kína régóta bővíti fegyverarzenálját, és egyre több rakétát telepít, melyek Tajvant veszik célba. Egy nem békés törvény nemrégiben történt hatálybaléptetése, amely legitimálja az erő alkalmazását Tajvannal szemben, dacolva a nemzetközi közvéleménnyel, nemcsak elfogadhatatlan minden, a szabadságot, a demokráciát és a békét támogató ország számára, hanem azok hallgatólagos beleegyezésére sem számíthat. Nem válna senki egy agresszor bűntársává sem. Szeretnénk ismét kifejezni őszinte aggodalmunkat: míg a kínai hatóságok nem garantálják a békét, és nem hagynak fel minden „nem békés” akcióval, az Európai Uniónak nincs oka a fegyvereladási embargó feloldására egy ilyen potenciális agresszorral szemben.
5. A kínai kormány részéről az „elszakadásellenes törvény” hatálybaléptetése, amely egyoldalúan megváltoztatná a fennálló állapotokat a Tajvani-szorosban, regionális feszültséget idéz elő, és nemzetközi nyugtalanságot vált ki. Rendkívül kedvezőtlen hatása van továbbá a Szoroson átívelő kapcsolatokra, amelyek pedig már a javulás jeleit mutatták. Mint a nemzet vezetője, óriási felelősséggel tartozom a nemzet biztonságának garantálása és a nép jólétének biztosítása iránt. Kormányom és én a megfelelő komolysággal nézünk szembe ezzel a helyzettel, és megfontoltan reagálunk rá. Nem fogunk változtatni a „megbékélés, de meg nem hátrálás, a szilárd kiállás, de a konfrontáció kerülése” általunk kialakított álláspontján; a kínai hatóságok szokásosan megtévesztő magatartásával szemben azonban, különös tekintettel arra a cseljátékra, amikor jelentéktelen kedvezményeket ajánlanak fel, miután felállították a guillotine-t, Tajvan népe nem lehet érzéketlen, még kevésbé rászedhető. Régóta osztozunk örömmel a fejlődésben – minden területen – a Szoros másik oldalán élőkkel annak érdekében, hogy fokozódjék a Tajvani-szoros menti mindkét nép jóléte. Valójában a Szoros másik oldalán élőknek Tajvan három saját vívmányára van leginkább szükségük, amelyeket a legnagyobb örömmel osztunk meg velük. Ezek: demokratikus rendszerünk, teljes szabadságunk és az emberi jogok védelme. Ezekben a kérdésekben is szilárdan kitartunk.
6. A történelem bizonyítja, hogy amikor jó emberek a csendben maradást vagy a félreállást választják, az a gonosz erők erősödéséhez, sőt még pusztuláshoz is vezethet. Mint éppen most is, amikor „nem békés”, sötét felhők gyülekeznek a Tajvani-szoros fölött, egyikünk sem engedheti meg magának, hogy kívülállóként viselkedjék. Akkor, amikor a nemzetközi közösség egyöntetűen foglal állást, Tajvan népének – nemre, korra, politikai hovatartozásra és foglalkozásra való tekintet nélkül – még inkább egységesnek kell lennie, és hallatnia hangját. A március 26-i felvonulás, a „Megvédeni Tajvan demokráciáját és békéjét” jelmondatával a tajvani nép valaha is tartott legbékésebb, legjózanabb, legszerényebb megmozdulása, amikor is becslések szerint egymillióan vonulnak az utcára, hogy határozottan elutasítsák ezt a nem békés, agresszív törvényt. A Szoroson át fogják kiáltani a kínai hatóságoknak: a Kínai Nemzeti Népi Kongresszus több mint kétezer küldöttje nem szavazhat Tajvan 23 milliós lakossága sorsáról. Csak Tajvan nagyszerű népe dönthet Tajvan szabad, demokratikus és békés jövőjéről.”
Last Update: April 14, 2005