Írta: Csou Csi-hsziang professzor Nemzeti Fejlődési Továbbképző Intézet, Tajvani Nemzeti Egyetem

A portugál hajósok négy évszázaddal ezelőtt Ilha Formosa-nak, Gyönyörű Szigetnek nevezték el Tajvant csodálatos hegyei és tengerpartja miatt. Mára azonban a sziget környezetvédelmi szempontból hatalmas árat fizetett a világszerte elismert gazdasági csodáért, a növekedés és a haszon iránti törekvésért. Milyen politikát kell követnie Tajvannak az új évszázadban, amikor a gazdasági globalizáció adta kihívásokkal és lehetőségekkel szembesül? Ezt a kérdést valamennyi felelős kormánynak fontolóra kell vennie. 2000. május 20-dikai beiktatási beszédében Csen Suj-pien elnök megfogalmazta az igényt Tajvan folyamatosan fejlődő zöld szilíciumszigetté való átalakítására, amelyben a zöld a természetvédelmet, a szilícium pedig a fejlett technológiát jelképezi. Csen elnök az elképzelést a kormányzat fehér könyvében fejtette ki részletesen, s ebből kiderült, hogy a "zöld szilíciumsziget” egyesíti a természeti szépséget a csúcstechnológia adta kényelemmel. Tajvan gyönyörű szigetén prioritást élvez a környezetvédelem, az anyagok újrahasznosítása, amellyel minimálisra csökkenthető az energiaveszteség, valamint a mezőgazdasági biotechnológia fejlesztése. Tervezik a már meglévő városok méretének a csökkentését a lehető legkisebbre, hogy a kisvárosok és kistelepülések funkcionális életközösségekké alakításával lerövidítsék az ingázás időtartamát és csökkentsék az enegriaköltségeket. Emellett a szállítás és az internet összekapcsolását is tervezik, hogy létrehozzanak egy hálózati közösséget és befejezzék a zöld szilíciumsziget hardver struktúrájának kiépítését. A kormányzat másrészt támogatni fogja a csúcstechnológiára épülő iparágak növekedését és a nem versenyképes, anyagigényes iparágak külföldre telepítését. Felgyorsítja a technológiaigényes iparágak fejlesztését, hasznosítja az információs ipar meglévő szoftver- és hardvertechnológiáját annak érdekében, hogy Tajvan egész gazdasága információ- és tudásalapú gazdasággá változzék, amely a szellemi és a virtuális fogyasztásra összpontosít. A kormány Gazdasági Tervezési és Fejlesztési Tanácsa támogatja Csen elnök javaslatát Tajvan zöld szilíciumszigetté alakítására, és kidolgozta az "új évezred nemzeti rekonstrukciós tervét”. A kormányzat nem csupán végrehajtja a "liberalizáció, nemzetköziesítés és a szisztematizálás” politikáját, de elszánt a következő lépések végrehajtására is a következő négy évben:

A gazdaság életképességének ösztönzése a tudásalapú megközelítés előtérbe állításával: Tajvan hasznosítja a folyamatosan felhalmozott tudást, valamint a tudomány és a technika vívmányait a termelékenység növelésére, a gazdasági hatékonyság fejlesztésére és az állandó gazdasági növekedés biztosítására. Íly módon Tajvant a kiemelkedő iparágak ideális találkozóhelyévé, a csúcstechnológiai és versenyképes iparágak fejlesztési bázisává, a hagyományos és a modern iparágak globális logisztikai központjává tesszük.

A környezet védelme a fenntartható fejlődés biztosításával: Tajvan fokozott erőfeszítést tesz majd a hazai táj megőrzésére és a környezet védelmére. Célunk olyan zöld ország kialakítása, amelyben a környezetet megőrzik a jövő generációk számára, hogy ők is élvezhessék a természeti kincseket. Reméljük azt is, hogy a tajvaniakat át tudjuk nevelni olyan nemzetté, amelyik támogatja a természetbarát termelést és fogyasztást, amelynek városai tiszták és kényelmesek, mezőgazdasági települései pedig bővelkednek természeti szépségben.

A társadalmi harmónia fejlesztése a közérdekek kiszolgálása révén: A kormányzat tökéletesíteni fogja a jogrendszert, védi a társadalmi igazságosságot, felszámolja a politika és a bűnözés összefonódását és biztosítja a félelemtől mentes életet mindenki számára. Megvalósítja szociális jóléti politikáját, hogy támogassa a szegényeket és hátrányos helyzetűeket, és kezdeményezi a gondoskodóbb társadalom létrehozását. Megakadályozza a jövedelemkülönbségek közötti szakadék szélesedését is. Ezek a lépések polgáraink számára nagyobb méltóságot, a társadalom számára pedig több életerőt biztosítanak majd. Összefoglalva, a kormányzat elszánta magát arra, hogy a következő négy évben fejleszti a tudásalapú gazdaságot, amely a tudás, az információ és a telekommunikációs technológia eredményein alapul. Ezzel egyidejűleg előtérbe helyezi a természetvédelmet; létrehozza a tisztességes és igazságos társadalom biztosításának mechanizmusát; megerősíti a demokráciát és a jogbiztonságot; és védi az emberi jogokat. Következésképpen biztosítja a fenntartható gazdasági fejlődést és Tajvant gazdag, gyönyörű és csúcstechnológiát használó országgá teszi. Ha Tajvan jövőbeni gazdasági fejlődését a szélesebb globalizációs perspektívából vizsgáljuk meg, ki kell jelentenünk, hogy a csúcstechnológia fejlesztése és alkalmazása az egyetlen lehetőség. A civilizáció áldásait úgy kell felhasználni, hogy közben kiküszöböljük annak hátrányait - ez olyan feladat és felelősség, amelyet a jelenlegi kormányzatnak meg kell értenie. Csen Suj-pien elnök, Tajvan haladó szellemű és kreatív fia XXI. századi vízióként javasolta a zöld szilíciumsziget tervét, amely azonos hangsúlyt helyez a természeti környezet védelmére és a csúcstechnológia fejlesztésére. Tajvant remélhetőleg hamarosan mindenki "zöld szilíciumszigetként” ismeri majd, éppen úgy, ahogy a régiek Ilha Formosa-ként.

Last Update: May 28, 2002