Írta: dr. Cseng Cseng-ping, a Szucsou Egyetem gazdasági tanszékének adjuktusa

A Kínai Köztársaság 2000 márciusában addig példa nélkül álló politikai teljesítményt vitt véghez. Ám mielőtt Tajvan igazán kiélvezhette volna a történelem legdemokratikusabb kínai társadalmának státusát, gazdasági teljesítménye gyorsan romlani kezdett egy sor nemzetközi és hazai tényező következtében. A Demokratikus Haladó Párt (DPP) kormánya által tervbe vett reformok megvalósítását meghiusította az elmúlt két évtized legrosszabb gazdasági teljesítménye. Tajvan azonban még a globális gazdasági fejlődés mostani lassulása idején is mutat bizalomra okot adó jeleket, hiszen építhet az elmúlt négy évtizedben mutatott gyors növekedés eredményeire. Az új kormány hosszú távú programot fogadott el a “Zöld Szilícium-sziget” létrehozására. Ez a következő jelentősebb politikai megfontolásokon alapul: - fejleszteni kell a tudományos alapú gazdasági ágazatokat a high-tech iparágak modernizálása érdekében; - fokozni kell a környezetvédelmet, hogy javíthassuk az életminőséget; - javítani kell a szociális-jóléti politikát, hogy tisztességes és igazságos társadalmat hozhassunk létre. A “Zöld Szilícium-sziget” tervének gyorsabb megvalósítása érdekében a kormány egy sor politikai javaslatot dolgozott ki 2000 májusi hivatalba lépése óta. A 2000. év második felében azonban hanyatlani kezdett a részvény- és az ingatlanpiac, csökkent a valutaárfolyam, nőtt a munkanélküliségi ráta és a gazdasági növekedés a legalacsonyabb szintre süllyedt az 1973-as olajválság óta. Mindennek következtében az új kormány politikája nem szerezhetett támogatást, a tajvani társadalom pedig elbizonytalanodott. A mostani gazdasági problémák nem csak Tajvan számára okoznak gondot, és a bizalomhiány egyedüli oka sem a gazdaság teljesítménye. A fejlett országok gazdasága recesszióban van - vegyük például az Egyesült Államokat -, a high-tech iparágak teljesítménye meredeken zuhan. A gazdasági recesszió nem kímél senkit a legnagyobb dél-amerikai államoktól - Brazíliától és Chilétől - kezdve Szigapúrig, Hongkongig és Dél-Koreáig, az egykori “ázsiai tigrisekig”. Tajvan gazdaságának az állapota viszonylag nem annyira rossz, megfelel a nemzetközi körülményeknek. A bizalomvesztés ráadásul nagyrészt a szárazföldi Kínával való gazdasági együttműködés iránti túlzott várakozások következménye. A Kína-közi politikai és kulturális kapcsolatoknak köszönhetően a tajvani üzletemberek túlságosan optimistán ítélték meg a szárazföldi Kína gazdasági fejlődésének távlatait, emiatt az elmúlt évben megemelkedett a tajvani befektetések száma a szárazföldi Kínában. A tőkekiáramlás egyre rosszabb hatással volt a tajvani részvény- és ingatlanpiacra, a sok gyár bezárása pedig növelte a munkanélküliséget. E zavaró tényezők közvetlenül a hatalomváltás után jelentek meg, és tovább csökkentették az emberek bizalmát. A kormány alkotmányos gyengesége és a DPP kisebbségi helyzete a törvényhozásban súlyos, az ország jövőjét meghatározó politikai kérdéssé tették a gazdaság hanyatlását. A tajvani gazdaság azonban alapvetően egészséges, és a nemzetközi gazdasági kutatóintézetek még optimistán ítélik meg az ország jövőjét. Bár a gazdaság talán nem képes nagyon rövid idő alatt helyrejönni, de végül mindenképpen újjáéled. Először is azért, mert a gazdasági intézetek előrejelzései szerint a jelenlegi világméretű recesszió csupán átmeneti, és a high-tech iparágak talán már a jövő évben magukhoz térnek. Másodszor azért, mert ahogy egyre több tapasztalat mutatja a szárazföldi kínai befektetések bizonytalanságát, a tajvani high-tech iparágak szereplői befektetéseik számára globálisabb perspektívákat keresnek majd. A helyzet racionális értékelése következtében csökkenni fog a szárazföldi kínai befektetési láz, vagyis lassulni fog a tajvani gyárak áttelepítésének az üteme. Harmadszor azért, mert az új kormány olyan össznemzeti reformokat valósít meg, amelyekkel kapcsolatban konszenzus született a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Tanácsadó Konferencián részt vevő különböző pártok között, és amelyek a politikai megbékélés, illetve a gazdasági fejlődés irányában mozdítják majd tovább Tajvant. A gazdasági alapok ereje mellett a gazdaság helyreállításának legfontosabb faktora a tajvani társadalom dinamizmusa. A társadalmi-gazdasági körülmények jelentős mértékben javultak az elmúlt négy évtized folyamán, ennek köszönhetően társadalmunk nyitott és demokratikus. Az új kormány körültekintően módosítja politikáját, hogy a “Zöld Szilícium-sziget” Tajvan jövőjének meghatározó sajátossága legyen.

Last Update: October 17, 2001