Elhangzott 2001. augusztus 26-án Forrás: Kormány Tájékoztatási Hivatala

A Gazdaságfejlesztési Tanácsadó Konferencia (EDAC) 2001. augusztus 26-án megtartott záróülésén Csen Suj-pien elnök hangsúlyozta, hogy nem valaminek a végérôl, hanem egy új dolognak a kezdetérôl van szó. A konferencia kielégítô eredménnyel zárult, és ez azt bizonyítja, hogy a kormányzó és az ellenzéki pártok, a munkavállalók és a munkaadók, a tudósok és a kutatók, akik egyébként a legkülönbözôbb véleményt képviselik, képesek erôs konszenzus megteremtésére, ha hallgatnak a szívükre és közösek az érdekeik. Az elnök kifejtette azt is, hogy ezután még inkább biztos a koalíciós kormány létrehozásában.

Az elnök beszédének teljes szövege:

Nem valaminek a végén vagyunk, hanem egy új dolognak a kezdetén. Több, mint egy hónapos munka után, amelyet a nemzet alapos figyelemmel követett, a Gazdaságfejlesztési Tanácsadó Konferencia ülései a végükhöz közelednek. Az elôkészítéstôl a bevezetô tanácskozásokig, a panelvitáktól a végsô csoportjelentések kidolgozásáig minden alkalommal intenzív politikai vita folyt. A toleranciának és a megbékélésnek hála végül sikerült konszenzust elérni egy sor kérdésben annak ellenére, hogy valamennyi résztvevônek meg van a maga határozott álláspontja. Úgy hiszem, a legtöbb tajvani örömmel fogadja majd ezt az eredményt. Szeretnénk ôszinte hálánkat kifejezni a kormányzó és az ellenzéki pártoknak azokért a jelentôs erôfeszítésekért, amelyeket tettek. Szeretnénk köszönetet mondani a kormányzatban és a törvényhozásban dolgozóknak is együttműködésükért és a koordinációs munkájukért. Meg kell említeni azt is, hogy a konferencia sikere nem csupán a tudósok és szakértôk megalapozott véleményének köszönhetô, hanem a munkavállalók és a munkaadók között kialakult kölcsönös megértésnek is. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az EDAC ülésszakának sikeressége formálisan is új korszakot nyit a jövô elôtt: a legértékesebb konszenzus korszakát.

Új század, új nemzet, új középút

Az elmúlt három nap során figyelmesen hallgattam a Gazdaságfejlesztési Tanácsadó Konferencián elhangzott valamennyi felszólalást, s ezekrôl nem csupán papíron készítettem feljegyzéseket, de a gondolataimban is elraktároztam ôket. Figyelemmel kísértem a konferenciaközponton kívül megfogalmazott különbözô véleményeket is, és figyelembe veszem, amit mondani akartak velük. Eredeti szándékom tulajdonképpen az volt a Gazdaságfejlesztési Tanácsadó Konferencia összehívásával, hogy egyesítsük a különbözô véleményeket és biztosítsuk valamennyi állampolgárunk számára a jólétet, és ezt ígéri a tanácskozáson megszületett végsô konszenzus. A gazdaság fejlôdése a biztosítókötél Tajvan számára. Csak a Kínai Köztársaság nemzeti erejének növelésével leszünk képesek a nép érdekeit a legteljesebben biztosítani. S csupán akkor leszünk képesek megôrizni az elviselhetô környezetet, garantálni a munkások jogait és érdekeit, a hátrányos helyzetben lévôk boldogulását és a társadalmi igazságosságot, ha megfelelô irányt szabunk gazdaságunk fejlesztéséhez. Ez az az “új század, új nemzet, új középút", amelynek szükségességét már hangsúlyoztam. Tajvannak a XXI. században meg kell találnia a stabil és kiegyensúlyozott “harmadik utat" a gazdasági fejlôdés és a környezet védelme, az ipari fejlesztés és a hátrányos helyzetűek jóléte, valamint a munkáltatói és munkavállalói érdekek között, és ezt a politikát a kormányzat és a magánszektor együttműködése révén kell megvalósítanunk. Miután sikeresen végigvittük Tajvan politikai átalakítását demokráciává, most új szakaszba léptünk: a gazdasági és szociális kapcsolatok átalakításának szakaszába. Bár egyelôre még csak a tapasztalatszerzésnél és a meglévô viszonyok kiigazításánál tartunk, egyelôre biztosan állunk a középúton, s a célt , a stabil és kiegyensúlyozott fejlôdést végül el fogjuk érni.

A nemzetgazdaság fejlesztésének irányelvei

A konferenciát megnyitó beszédemben vázoltam víziómat a nemzetgazdaság fejlesztésével kapcsolatban az új évezredben, hangsúlyozva, hogy egyidejűleg kell ápolni a hagyományos tajvani értékeket és alkalmassá tenni az országot a globális kihívásokkal való megbirkózásra. Ez volt a panelvitákon elért elsô konszenzus is, amely a három napos véleménycsere után még inkább megerôsödött. Az eredmény a konferencia minden egyes résztvevôjének megelégedését kell, hogy szolgálja, mivel teljesítettük az emberek elvárásait és világos utat mutattunk a hazánk jövôbeni gazdasági fejlesztése számára. Elôször is, ami a foglalkoztatottságot illeti, a kormány haladéktalanul módosítja a munkavállalást szabályozó törvényeket és szabályokat annak érdekében, hogy erôsítse a munkavállalói-munkaadói kapcsolatokat és szélesítse a munkavállalók részesedését; felülvizsgálja a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos politikát, hogy jobban összehangolja a munkaadók édekeit és a munkavállalók foglalkoztatási lehetôségeit; támogatja az új nyugdíjrendszert, hogy biztosítsa a munkavállalók jólétét; és megfelelô foglalkoztatási biztosítási rendszert hoz létre. A jelenleg is növekvô és a WTO-csatlakozást követôen várhatóan tovább romló munkanélküliségi ráta leszorítása érdekében a kormánynak foglakoztatottság-javító programot és hatékony ellenstratégiát kell kidolgoznia. Másodszor, ami a befektetéseket illeti, a Kínai Köztársaság kormányának garantálnia kell az ipari övezetek megfelelô használatát és stabilizálnia a víz-, illetve áramellátást. Növelnünk kell a kormányzat hatékonyságát is; leépítenünk azokat a gátakat, amelyek megakadályozzák a helyi és a központi kormányzatot a befektetések odavonzásában; ösztönöznünk kell a vállalatokat nemzetközi versenyképességük növelésére; és új utakat kell találnunk a hazai, a külföldi és a szárazföldi kínai befektetések ide vonzásában. Növelnünk kell az állami építkezésekre fordítható költségvetési összeget, és meg kell újítanunk az egész tajvani infrastruktúrát ahhoz, hogy az megfeleljen a nemzetközi szabványoknak. A kormánynak végezetül ki kell küszöbölnie, hogy nem gazdasági faktorok hatással legyenek a gazdasági fejlôdésre, pontosan meg kell határoznia a szabványokat és egyszerüsítenie a a környezeti hatástanulmányok elkészítésének folyamatát, valamint koordinálnia a környezetvédelmi szabályozásokat, a munkatörvényeket és az ipari fejlôdést. Harmadszor, ami az ipart illeti, a Kínai Köztársaság kormányának aktívan részt kell venni a legfejlettebb iparágakban dolgozó külföldi munkaerô verbuválásában, meg kell könnyítenie a banki hitel felvételét a vállalatok számára, és növelnie kell a hagyományos iparágak versenyképességét. Kedvezôbb adózási feltételeket kell teremtenie annak érdekében, hogy ösztönözze a tajvani high-tech iparágak fejlôdését. Jobban kell integrálnia a kutatási-fejlesztési forrásokat, és innovációs, valamint kutatási-fejlesztési mechanizmust kell létrehoznia az ipari, az akadémiai és a kutatási-fejlesztési részlegek számára. A kormánynak végezetül támogatnia kell a tudásalapú gazdaság létrehozását, módosítania az üzletvezetéssel kapcsolatos szabályozást, és segítenie a tajvani mezôgazdasági és halászati ipar átalakítását és modernizálását, hogy azok alkalmazkodjanak a WTO-normákhoz. Negyedszer, ami a tajvani pénzügyi rendszer reformját illeti, a Kínai Köztársaság kormánya teljes mértékben rugalmas pénzügyi politikát vezet majd be és meggyorsítja a kormányzati reformokat. Többek között felszámolja a pénzügyi deficitet a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében, tisztességes elszámolási rendszert vezet be a tajvani pénzügyi intézmények nemzetköziesítése céljából, illetve azért, hogy azok tevékenységét sokkal átláthatóbbá tegye, valamint elôzmozdítja az állami tulajdonban lévô vállalatok privatizálását. Ötödször, ami a Kína-közi kapcsolatok további fejlesztését illeti, a Kínai Köztársaság kormánya a következô négy elvet követi majd: “Tajvan érdekei az elsôdlegesek", “globális perspektívában kell szemlélni a helyzetet", “kölcsönösen elônyös helyzetet kell teremteni", illetve “vállalni kell az egészséges kockázatot", s ílymódon az eddig követett “sietség helyett türelem" politikát fel kell váltani az “erôteljes liberalizációval és a hatékony kormányzattal". Stabil Kína-közi politikát fogunk folytatni. A tôkeáramlás rugalmas mechanizmusát hozzuk létre a Tajvan és a szárazföldi Kína között, és javaslatot teszünk majd a “három kapcsolat" megteremtésének, illetve a két fél WTO-csatlakozásának elôkészítésére. Támogatni fogjuk a szárazföldi Kínából érkezô turistaforgalmat, végezetül pedig változatlanul szorgalmazzuk a párbeszédet a két fél között. Összességében öt részterületen jutottuk konszenzusra, elfogadva 322 véleményt. Egyértelmű tehát, hogy minden részterületen a legnagyobb erôfeszítéseket tettük, hogy elérjük a legjobb eredményt. Különösen a munkáltatók és munkavállalók, valamint a politikai pártok és a különbözô iparágak érdekellentéteinek csökkentésében értünk el kimagasló eredményeket. Amikor a konferencia elkezdôdött, eltérô volt a különbözô résztvevôk véleménye a Kína-közi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztését illetôen is, és senki nem bízott különösebben abban, hogy az eszmecsere eredményre vezet majd. A legtöbb akadályt azonban legyôztük, és kiderült, hogy mindnyájan együtt tudunk működni a konszenzus keresésében és kidolgozásában a legtöbb fontos kérdésben. Ez pedig agyon dicséretes.

Hét válasz és ígéretamellett, hogy ôszinte szerencsekívánatomat és köszönetemet fejezem ki az EDAC-nal a végsô jelentés elkészítéséért és a bizottságok valamennyi tagjának a megállapodások és a következtetések kidolgozásáért, szeretnék egyúttal hét konkrét választ és ígéretet javasolni: 1. A konferencián kidolgozott következtetéseket valamennyi résztvevô konszenzusként fogadta el, és így fogadja el Tajvan népe és én magam is. Ebbôl következôen az illetékes közigazgatási intézményeknek valamennyi javaslatot a lehetô leghamarabb meg kell valósítaniuk. Remélem, hogy az illetékesek a következô két hét folyamán kidolgozzák az akcióterveket és a menetrendet, s ezek megvalósítását ezt követôen szigorúan ellenôrizzük és értékeljük majd. 2. A lehetô legrövidebb idôn belül módosítani kell 43 idevágó törvényt, köztük 6 pénzügyi jogszabályt. Remélem, hogy már a következô parlamenti ülésszak kezdetére befejezhetjük több olyan módosító javaslat elôkészítését, amelyekben konszenzus született. Szükséges ehhez a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti folyamatos és széleskörű kapcsolattartás. 3. Egy sor kérdésben a többségi elv érvényesült; vagyis részletekbe menôen megvitattak egy-egy politikai lépést, amely elnyerte a résztvevôk többségének támogatását. Bár ezekben a kérdésekben konszenzus nem alakult ki, politikai megfontolásuk és megvalósíthatóság szempontjából való tanulmányozásuk igen fontos. Ilyen kérdés például az, hogy azt az éves adósságmennyiséget, amelyet újabb hitelek felvétele révén törlesztenek, le kell vonni az össz államadósságból. Ezt szabályozni kell azoknak szükséges pénzügyi kiadásoknak megfelelôen, amelyekrôl az EDAC tagjai megállapodtak. Konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban is, hogy felül kell vizsgálni az egész adórendszert, többek között abban értettek egyet a jelenlévôk, hogy csökkenteni kell a termôföld hozadéka után kivetett adót. A kormány kötelessége lesz az adórendszer részletes felülvizsgálata, a kapcsolattartás és a koordinálás a törvényhozással e területen. Bízom benne, hogy a munka eredményeként megújul majd a hazai gazdaság. 4. A tudásalapú gazdaság megteremtéséhez nem elég, ha a high-tech iparágakat újítjuk meg. Szükséges hozzá a hagyományos iparágak átalakítása és modernizálása is. A kormánynak különösen sokat kell tennie az újonnan alapított hazai iparágakért, jelentôs befektetéseket kell eszközölnie, elôsegítenie a kulcsfontosságú technológiák és termékek innovációs kutatását és fejlesztését. Támogatnia kell a legeredményesebb hagyományos iparágakat is, ösztönözni az új befektetéseket és biztosítani az útmutatást az ipari modernizáció számára. Célunk az, hogy évente több, mint 12 százalékkal növeljük a tudományos-technológiai kutatásra és fejlesztésre fordítandó költségvetést. A konferencia alelnökei javasolták “ipari újrafeltalálásai és kutatási-fejlesztési innovációs alap" létrehozását, s ez már önmagában jelentôs újítás. Felkérem a kormányt, hogy sürgôsen vizsgálja meg ennek a lehetôségét és döntsön az alap megvalósíthatóságáról, illetve költségvetési forrásainak megteremtésérôl. 5. A kormányzat korszerüsítésével és újjászervezésével kapcsolatban is konszenzus született az EDAC-on, amelynek résztvevôi azt is javasolták, hogy “az államfô kérje fel a társadalom valamennyi szektorának képviselôit a kormányzatot átalakító bizottság megalakítására". Nem csupán egyetértek ezzel a javaslattal, de el is köteleztem magam, hogy teljesítem választási igéretemet, és hivatali idôm alatt létrehozom a fiatalos és életerôs tajvani kormányt. Bízom benne, hogy a kormány már a törvényhozás következô ülésszakán beterjeszt majd egy javaslatot egy megbízható és teljes kormányzati szervezetrôl, valamint a reinvesztíciós tervet egy kicsi, de szép, tehetséges és nagyon hatékony kormányról. 6. A különbözô politikai pártok támogatása és teljes együttműködése nélkül nehezen tudtunk volna eredményt elérni az EDAC-on. Az itt formálódó konszenzus a törvényhozásban jelenlévô különbözô pártok közötti konzultációkat és kapcsolattartást követelt. Örülök neki, hogy jóváhagyták az ötletet egy többpárti konzultációs tanácskozás, vagy egy többpárti csúcstalálkozó tartására az EDAC után. Bízom benn, hogy módom lesz találkozni a pártvezetôkkel, konszenzust kialakítani a kormányzó és az ellenzéki pártok között és egyesíteni az egész nép erôfeszítéseit. 7. A politikai stabilitás közvetlenül hatott az elmúlt évben a gazdasági fejlôdésre és a nép irántunk megnyilvánuló bizalmára. Csupán a kormányzó és az ellenzéki pártok közötti megbékélés és együttműködés megléte estén képesek honfitársaink a legtöbb elônyt kovácsolni a stabil gazdasági fejlôdésbôl önmaguk számára. Ezért úgy döntöttem, hogy az év végi választás kimenetelétôl függetlenül koalíciós kormányt alakítok. Az EDAC-on elért konszenzusra és az itt kidolgozott javaslatok sorsára nem lesz hatással a választás eredménye.

Az együttműködés kiindulópontja

Hölgyeim és Uraim! A Gazdaságfejlesztési Tanácsadó Konferencia, amely az elsô össznemzeti és többpárti tanácskozás volt a hatalomváltás óta, ritka alkalmat kínál. A konferencia kielégítô eredménye annak a bizonyítéka, hogy a kormányzó és az ellenzéki pártok, a munkavállalók és a munkaadók, a tudósok és a kutatók, bár a legkülönbözôbb véleményt képviselik, mégis képesek erôs konszenzus megteremtésére, ha hallgatnak a szívükre és közösek az érdekeik. Most még inkább biztos vagyok abban, hogy jó döntés a koalíciós kormány létrehozása. Engedjék meg, hogy még egyszer kifejezzem köszönetemet a konferencia öt alelnökének, a résztvevôknek és a konferencia szervezôinek a kemény munkájukért. Közösen nagyszerű új lapot nyitottunk a történelemkönyvben. Úgy gondolom, hogy ez az esemény nem valaminek a végét, hanem új kezdetet jelent. Adjon a konferencián elért konszenzus nyomatékot a jövendô kormányzat munkájának. Legyen a konferencián tapasztalt hangnem kiindulópont a kormányzó és az ellenzéki pártok együttműködéséhez. Mivel a célunk nem egyszerűen a jövô elôrelátása, hanem a gyönyörű jövô megteremtése közös munkával, ezért nagyon sok dolgunk maradt még e konferencia után. Egyesítsük erôinket és dolgozzunk bátran együtt ezért az országért!

Copyright (c) 2001. Kormányzat Tájékoztatási Hivatala, Kínai Köztársaság

Last Update: September 3, 2001