Reform és átalakulás Az évzáró sajtókonferencia bevezetője
2000. december 29. Elmondta: Csang Csun-hsziung, a Kínai Köztársaság miniszterelnöke Forrás: Kormány Tájékoztatási Hivatala
Kedves újságíró barátaim, hölgyeim és uraim! Köszöntöm Önöket a kormány évzáró sajtótájékoztatóján. Először is, a kormány nevében szeretném megbecsülésemet kifejezni a sajtóban dolgozó barátainknak a tanácsaikért és támogatásukért. Komolyan úgy gondoljuk, hogy a sajtószabadság a politikai reform ösztönzésének egyik alapvető ereje. A kollégáim és magam is mindig boldogan fogadjuk a társadalom minden rétegének a tanácsait és támogatását. Három nap múlva megkezdődik a XXI. század. Az előző század utolsó évében olyan változások zajlottak le Tajvanon, amelyek magukra vonták az egész világ figyelmét. Március 18-án Csen Suj-pient választották meg elnöknek, s ezzel első alkalommal került át Tajvanon a hatalom egyik párttól egy másikhoz. A politikai hatalom zavartalan és békés átadásával Tajvan május 20-án új utat vágott a politikai demokrácia mezején. Mindnyájan tudjuk, hogy új utat törni nem egyszerű és akadálymentes folyamat. Ez a hatalomátadás nem egyetlen párt győzelme, hanem minden, reformokat akaró állampolgáré. Az emberek jelölték ki döntésükkel az utat, a kormánynak pedig az a dolga, hogy kövesse az irányt és új utat törjön. Őszintén fogok ma beszélni, de ez nem azt jelenti, hogy bocsánatot kérek, szemrehányást teszek a múltért, azt meg főképp nem, hogy pesszimistán nyilatkoznék a jövőről. Ehelyett egyenesen elmondom, szerintem melyek lesznek a nemzet valódi érdekei a jövőben. Az elmúlt néhány hónapban nem volt ideális a belpolitikai helyzet, a gazdaság növekedése lelassult, a részvénypiac visszaesett, a munkanélküliség pedig rekordmagasságba szökött. Ezért amikor két hónappal ezelőtt elvállaltam a miniszterelnökséget, javasoltam, hogy a kormány a politikai stabilitásra és a gazdasági fejlődésre koncentráljon. Ehhez az új kormánynak progresszív kabinetnek kell lennie. Miért lett a helyzet ennyire kedvezőtlen? Miért ért el a kormány, minden erőfeszítése ellenére, alig érzékelhető eredményeket? Mi ennek az oka? A válaszom a következő: azért, mert Tajvan az átalakulás kulcsfontosságú szakaszában van. Az új és a régi ádáz harcot vív egymással. A politikában most került először sor a hatalomváltásra a pártok között. A gazdaságban az ipari és pénzügyi szektor a globalizáció és a high-tech reform okozta átmenet állapotában van. Jövőbeni fejlődésünk ideális lesz-e vagy sem, ez attól függ, le tudjuk-e törni a régi erők ellenállását és bátran folytatjuk-e az átalakulást. A sikeres átalakulás azt jelenti, hogy túléltük a nehézségeket és vezető szerepet játszhatunk. A kudarc pedig azt, hogy kiestünk a versenyből, a többiek mögé kerültünk. Egyszóval azt szeretném érzékeltetni, hogy az átalakulás a jövőnk záloga. Szeretném elmagyarázni, mit értek azalatt, hogy a kormány haladó, az átalakulást levezénylő csapat. A hatalomváltásban az emberek bölcsessége mutatkozott meg, aki ezáltal is siettetni akarták az átalakulást. Hangsúlyoznom kell ugyanakkor, hogy nem félünk a hibáktól és a kudarcoktól, mert segítenek megtalálnunk a helyes utat. Minél több figyelmeztetést kapunk, annál kevesebb veszéllyel kell szembenéznünk. Ez az út nehéz lesz, de az irány helyes; nem szabad letérnünk róla. Minapi tajpeji látogatása során John Chambers, a Cisco Systems, a világ egyik legmagasabbra értékelt vállalatának elnök-vezérigazgatója azt mondta: “Ha át tudják alakítani országukat, a jövőjük garantált". Hadd szóljak kissé részletesebben az átalakítással kapcsolatos adminisztratív koncepciónkról, hogy megértsék, miért tesszük azt, amit teszünk, és miért kell ezt tennünk a jövőben is.
Átalakulni fejlett technológián alapuló gazdasággá
Először a gazdaságról szeretnék beszélni, ami miatt valamennyien nagyon aggódunk. Tajvan legutóbbi gazdasági fellendülése akkor következett be, amikor felszálltunk a high tech vonatára. Japán belezuhant a túlpörgetett gazdaság örvényébe a kilencvenes években és elvétette a digitális trendet, ami tartós recesszióhoz vezetett. Tajvan most van az átalakulás küszöbén. A kormány arra fogja fordítani erejét, hogy elősegítse a fejlett technológián alapuló gazdaság létrejöttét, vagyis, hogy a tajvani gazdaság újjászülessen. A kormány augusztus végén értékelte a fejlett technikán alapuló gazdaság fejlesztési tervét és országos konferenciát rendezett erről november elején. Erőfeszítéseinkre lelkes válasz érkezett a társadalomtól, a magánszektor önként és spontán létrehozott egy bizottságot a fejlett technológián alapuló gazdaság és társadalom elősegítésére, s ez a bizottság december 21-én már meg is tartotta első ülését. Reméljük, hogy a kormány és a magánszektor erejének integrálásával kedvező környezetet hozhatunk létre Tajvanon a fejlett technológián alapuló gazdaság fejlődése számára. Miközben a fejlett technológián alapuló gazdaságot fejleszti, a kormánynak figyelnie kell a hagyományos iparágak problémáira is. Ezek az iparágak nincsenek halálra ítélve, és azt sem szabad megengedni, hogy olyan országokba helyeződjenek át, ahol alacsonyabb a munkaerő költsége. Tajvanon, akárcsak más országokban, sok hagyományos iparágban működő vállalat nyereséges. A lényeg nem az, hogy hagyományos iparágról van-e szó vagy sem, hanem az, hogy a vállalat átalakul-e vagy sem. Más szóval, a tudományos eredmények értő felhasználásával egy versenyképtelen, hanyatlóban lévő vállalat is versenyképessé tehető. Hadd mondjak egy példát. A filmgyártás hagyományos iparág, amely meglehetősen hosszú ideig recesszióban volt. Ang Li Tigris és sárkány című filmjét viszont most három kategóriában is jelölték az amerikai Golden Globe-díjra, és remélhetőleg fogják Oscarra is jelölni. A film tajvani, szárazföldi kínai és hongkongi színészekkel, amerikai, európai, tajvani, hongkongi és más országokból jött pénzből készült, a lovagiasságról, ősi kínai kardforgatókról szól és igen népszerű az egész világon. Tajvan valóban a tigrisek és sárkányok földje, ahol tehetséges emberek élnek. A tehetség azonban nem lehet olyan, mint a sekély vízben megfeneklett sárkány; szárnyas tigris kell, legyen, akinek tágas tér áll a rendelkezésére, hogy kibontakoztathassa a képességeit. Ennek érdekében a kormány 15,5 milliárd USD-t költött infrastrukturális projektekre, a második észak-déli autópálya építésének folytatására, Csicsi város ivóvízhálózatára és a Csang Kaj-sek nemzetközi repülőtér bővítésének második szakaszára. Összesen 5,7 milliárd USD áll rendelkezésre a projektek folytatására. Emellett a kormány 2001-ben 15,5 milliárd USD-t fordít majd infrastrukturális projektekre. Vagyis összesen 21,2 milliárd USD-t szánunk hazai beruházásokra. Ekkora kormányzati beruházás arra ösztönzi majd a magánszektort, hogy adjon teret a kiemelkedő szakmáknak és tehetségeknek. Ez a 40 százalékos növekedés a költségvetésben egyúttal az infrastrukturális projektekre fordítható forrásaink felső határa. E projektek hatékony előmozdítása a kormány adminisztratív tevékenységének prioritása lesz. Egy egészen új tervet dolgozunk majd ki az infrastrukturális projektek előmozdítására e 21,2 milliárd dolláros alap révén. Ráadásul a kormány jóváhagyta a “globális stratégiák és fejlesztés tervét” is. Másik gondunk a pénzügyi rendszer. Mivel a jelenlegi pénzügyi rendszer nem tökéletes, a kormány nagy figyelmet fordít a megreformálására. Ennek érdekében kidolgoztuk Pénzügyi Felügyeleti Bizottság szervezeti szabályzatát, hogy egységesítsük a politikánkat, illetve a bankok, tőzsdék, határidős ügyeletek és a biztosítások felügyeletét. Megpróbáljuk átalakítani a földművelőket és a halászokat tömörítő szövetségek hitelügyintézését is, hogy teljesen kiküszöböljük az alsóbb szintű pénzügyi szervezetek rossz irányításából fakadó problémákat. Életbe lépett a pénzügyi szervezetek fúzióját szabályozó törvény is. A kormánynak nem elég megoldania a már meglévő pénzügyi problémákat, de tökéletesítenie kell a pénzintézetek struktúráját is. Ennek eredményeként leszünk elég erősek ahhoz, hogy betagozódjunk a globális gazdasági rendszerbe. A Pénzügyminisztérium két hónapon belül javaslatot tesz egy specifikus fúziós tervre. A kormány pedig arra bátorítja a külföldi pénzintézeteket, hogy használják ki a maguk számára e mechanizmus előnyeit és lepjenek fúzióra tajvani pénzintézetekkel. Kedvet csinálunk majd a kis és közepes vállalatok pénzügyi fúziójához is, aminek révén az utóbbiak képesek lesznek szembenézni a globalizációs kihívással. Szeretném Önöknek bejelenteni, hogy a Pénzügyminisztérium és a Central Bank of China erőfeszítéseinek köszönhetően a Taiwan Cooperative Bank és a Chin Fon Commercial Bank megállapodott a fúzióban. Ez az első ilyen fúzió, egy másikról pedig folynak a tárgyalások, de az ebben résztvevő bankok nevét szeretném egyelőre titokban tartani. A gazdasági átalakulás során az emberek legjobban a munkanélküliség miatt aggódnak. A munkanélküliek száma soha nem volt olyan magas, mint most, s ez azért van így, mert a gazdasági átalakulás kellős közepén vagyunk. Más országok, például Japán és Hongkong is a strukturális munkanélküliség problémájával küzdenek, de az ő helyzetük még a miénknél is rosszabb. A kormányzat azonban már jó ideje komoly figyelmet fordít erre a problémára. Létrehoztunk egy minisztériumközi munkabizottságot, és külön-külön feltérképeztük a munkanélküliséget Észak-, Közép- és Dél-Tajvanon. A kormány emellett intézkedéscsomagot dolgozott ki a munkahelyteremtésre. Egy év alatt kétmilliárd USD-t költünk 62.000 állás megteremtésére, 100.000 ember átképzésére, 100.000 álláslehetőség megteremtésének támogatására, 23.000 ember díjazására és segélyre. Vagyis összesen 290.000 emberen segítünk, így kezeljük a strukturális munkanélküliség problémáját.
Átalakulni a környezet védelmezőjévé
A gazdaság fejlesztése közben egy percre sem feledkezhetünk meg arról, hogy csak egy Tajvan és egy Föld van. A környezetvédelem és az élővilág megőrzése az egyik legégetőbb kérdéssé vált az egész világon. A múltban gyakran előfordult, hogy csak ideiglenes megoldásokra, a rövidtávú kényelemre gondoltunk, eszünkbe sem jutott, mi lesz hosszú távon. Például, mivel az országnak elektromos áramra volt szüksége, egy sor nukleáris erőművet építettünk, elnézve káros hatásait és a potenciális veszélyt amit a környezetünkre nézve jelentenek. Pedig valójában vannak sokkal jobb megoldások is az áramtermelésre, elsősorban a megújítható források felhasználásának fejlesztése. Hosszútávon fenntartható energiatermelő rendszert kell kialakítanunk, ennek a termelési költségei is alacsonyak. Régebben inkább hatalmas erőműveket és hosszú távvezetékeket építettünk, így amikor összeomlott a Tainan megyei lungcsi elosztótorony, elsötétült egész Tajvan. A fejlett országokban ma már inkább kisebb erőművekből látnak el egy-egy régiót árammal, így ha bármi baj történik, a hatás korlátozott marad. Javítanunk kell az áramszállítás hatékonyságát is. A kormány jóváhagyta a hatodik energiaszállító és alállomás-építő tervet, amely tervezett 455,9 milliárd tajvani dolláros költségvetéssel négy éven belül megoldja a problémákat. A gond nem az, hogy nincs elég áram, hanem az, hogyan továbbítsuk a megtermelt energiát, a terv célja ezért a biztonságos áramellátás javítása. Ez az, amit én a gondolkodásmód átalakításának nevezek, s ami miatt úgy döntöttem, hogy leállítom a negyedik nukleáris erőmű építését. Remélem, hogy Tajvan hamarosan nukleáris erőművektől mentes övezet lesz. Ennek a döntésnek természetesen vannak politikai veszélyei, ezek azonban valójában aprók a nukleáris erőművek hatalmas veszélyéhez képest. Ki törődik az én kormányfői posztommal? A történelem dönti majd el, megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy elviselhető környezet örökítsünk az utódainkra. Idén novemberben, amikor dr. Jane Goodall, a világ vezető primatologistája Tajvanon járt, kezében egy üveg agyaggal, amit a kungliaoiaktól kapott, azt mondta nekem: “Önnek adom ezt az üveget. Ez ma még nem a remény szimbóluma. De ha végleg leállítják a negyedik atomerőmű építését, ez az üvegnyi föld megmarad eredeti formájában és akkor a remény valódi szimbóluma lesz”. Nagyon meghatódtam, és odaajándékoztam neki azt a tollat, amellyel október 27-én aláírtam az erőműépítést leállító rendeletet. Remélem, hogy a tollam a remény szimbólumává válik. Miért aggódnak a külföldiek jobban e nukleáris erőmű miatt, mint mi? Mert csak egy Földünk van, és nem várhatunk a csodára.
Átalakulni törvénytisztelő társadalommá
Tajvant nem csupán fejlett technológián alapuló gazdasággá és a környezetvédelem iránt fogékonnyá, de törvénytisztelő társadalommá is kell változtatni. Az úgynevezett “fekete arany” gyakorlat (a pénz, a politika és a szervezett bűnözés összefonódása) megszüntetése a nép egyik legfontosabb elvárása a kormányzattal szemben. Ezért a kormány júniusban elfogadta a “fekete arany” elleni akciótervet, július 1-jén pedig központot hozott létre az ilyen bűntények kinyomozására és a tettesek elfogására. Az ügyészségek eddig 2.200 esetben kezdtek vizsgálatot és 600 gyanúsított ellen emeltek vádat. Szavamat adtam, hogy gyökerestől kiirtjuk ezt a gyakorlatot és megakadályozzuk, hogy a korrupció tönkretegye demokráciánk alapját, a szavamat pedig megtartom. Nem akarunk olyan demokráciát, amelyik nem tiszta. Olyan kormányt akarunk, amelyet nem érhet semmilyen korrupciós vád, mert tiszteletben tartja a törvényességet. A tiszta demokrácia megteremtése a célunk Tajvanon. A Freedom House nevű amerikai emberjogi szervezet a múlt héten hozta nyilvánosságra értékelését a politikai jogok biztosításáról és a szabadság fokáról a világ 192 országában. A Kínai Köztársaság a második helyről előrelépett az elsőre Japán mellé a politikai jogokat illetően. A Freedom House tisztességesen értékelte a kormányzat erőfeszítéseit, amelyeket az emberi jogok biztosítása érdekében tett. De hogyan tehetjük a politikát demokratikussá és tisztává? Egyetlen lehetőségünk, hogy elérjük: az országban a törvény uralkodjon. E cél elérése érdekében az Igazságügyi Minisztériumnak és az Igazságügyi Jüannak szorosan együtt kell működnie a bírósági reform végrehajtásában, hogy a Kínai Köztársaság jogi rendszere az emberek számára érzékelhetően is tisztességessé és igazságossá váljon. 2001-ben a kormány egyidejűleg több területen is emelni fogja az emberi jogok tiszteletben tartásának szintjét Tajvanon. Annak érdekében, hogy a nőknek ne kelljen félelemben élniük, lépéseket fogunk tenni fizikai védelmük érdekében, és könnyítenünk kell számukra a házimunkát is. Emellett szükséges az időseket gondozó szolgáltatások és a gyermekintézmények színvonalának növelése. Felkértem az illetékes kormányzati hivatalokat, hogy egy éven belül annyit javítsanak az emberi jogok védelmén, hogy utolérjük a fejlett országokat.
Átalakítani a Kína-közi kapcsolatokat a kibéküléstől a békéig és a barátságig
A következőkben a Kína-közi kapcsolatokról szeretnék beszélni. Tagadhatatlan, hogy a Kína-közi kapcsolatok már átalakulóban vannak. Bízunk benne, hogy ez az átalakulás eljut odáig, hogy a megbékélést a békés egymás mellett élés és mindkét fél felvirágzása követi majd. Ez Peking-politikánk alapvető célja és a Kína-közi kapcsolatok tengelye. Az élet-halál harctól, a katonai konfrontációtól fokozatosan eljutottunk az ellenséges vetélkedésig és a jövőben remélhetőleg eljutunk a békés egymás mellett éléshez és mindkét fél jólétéhez. Gazdasági téren gyakori a magánszemélyek közötti együttműködés, az emberek ugyanis mindkét oldalon rájöttek, hogy ez haszonnal jár. Őszintén szólva az egyetlen akadály, amit még le kell bontani a Kína-közi kapcsolatokban, az politikai. Ezt azonban mi nem bonthatjuk le egyoldalúan. Bízunk benne, hogy a két fél képviselői találkoznak majd és tárgyalás útján oldják meg a konfliktusokat. Mi a magunk részéről engedélyeztük a “három kis kapcsolatot”, a közvetlen kereskedelmi, szállítási és postai kapcsolatot a kínai szárazföld és Kinmen, illetve Macu között. Reméljük, Peking beleegyezik, hogy tárgyalásokat folytassunk erről, és reméljük, hogy ez a lépés fordulópontot jelent majd a Kína-közi kapcsolatokban, általa búcsút mondhatunk a konfrontációnak. Peking egyelőre még nem adott pozitív választ, ez azonban minket nem rémiszt el. Türelmesek maradunk és megteszünk minden tőlünk telhetőt a Kína-közi kapcsolatok stabilizálására. A “három kis kapcsolat” apró, de jelentős lépés Tajvan számára. Bevezetője a “három kapcsolatnak”, amelyet azután tervezünk engedélyezni, miután mindkét fél csatlakozik a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO), s egyúttal fordulópont a változás, egymás elfogadása és a megbékélés felé. A “három kis kapcsolat” sima bevezetése a Kína-közi stabilitás fontos tényezője lesz. Tisztában voltunk vele, hogy amíg a két fél szemben áll, addig lehetetlen csupán politikai úton feloldani a véleménykülönbségeket. Ezt nem lehet elvárni. Bár nem történt különösebb áttörés, türelemmel és a Tajvani-szoros két partján élők erőfeszítései révén értékes alapot hoztunk létre a Kína-közi kapcsolatokban. Ehhez az alaphoz adtunk hozzá egy erős téglát a “három kis kapcsolat” engedélyezésével, hogy tovább erősítsük a Kínai-közi kapcsolatok stabil és hosszú távú fejlődését. Csak ilyen progresszív és pragmatikus hozzáállással és állandó munkával találunk rá a megbékélés útjára. Egykori miniszterelnökünk, Hau Pej-cun egyszer azt mondta: “A Kína-közi kapcsolatoknak a megbékéléstől a béke, a barátság felé kell elmozdulnia.” Ez Peking-politikánk iránya.
Átalakítani a köztisztviselői gárdát
Már említettem, hogy nem csupán a nemzetnek és a kormánynak kell átalakulnia, hanem a köztisztviselői gárdának még inkább. Ezzel kapcsolatban idézném Stan Sit, aki azt mondta: “aki megtartja a posztját, annak is új módon kell gondolkodnia”. A hatalomváltás óta a politikai pártok és a politikusok próbálják rendezni soraikat. Többször felszólítottam a köztisztviselőket, hogy tartsák távol magukat a frakcióharcoktól és tartsák fenn a köztisztviselői semlegességet, különben nem alkothatnak hatékony csapatot, és nem lehetnek a politikai helyzet stabilizálásának fő ereje. Van egy sor olyan szabályozás, amely ésszerűtlenül korlátozza és leszűkíti a köztisztviselők mozgását, és arra kényszeríti őket, hogy csak “biztonságos” döntéseket hozzanak. Senki nem büntethető azért, mert nem tesz merész lépéseket. Ennek következtében nehéz a kormányzat számára bármiféle innovatív elképzelést megvalósítani, akárcsak kreatív egyéniségek számára a kormányzatban dolgozni. Ez pedig oda vezet, hogy a kormány csak körbe-körbe forog, ahelyett, hogy előre haladna. A kormány tehát támogatni és jutalmazni akarja a tevékeny, energikus és merész köztisztviselőket, ezt a felfogást akarja csapatszellemmé tenni, hogy mindenki részt vegyen a döntéshozatalban és a végrehajtásban. A kormány ezzel egyszerűsíteni akarja a folyamatot és kétirányúsítani a döntéshozatalt. 2001 februárjában országos köztisztviselői reformkonferenciát hívunk össze, amelyen megvitatjuk a szervezetek és a rendszerek átalakítását csakúgy, mint a köztisztviselők szokásainak és attitűdjének megváltoztatását, amelynek eredményeként az egész közigazgatási rendszer tudásorientálttá válik. Akárcsak a kosárlabdázóknak, a kormány minden tagjának is megvan a maga feladata és szakterülete. A Chicago Bulls menedzsere egyszer azt mondta: “Ha van két egyformán gondolkodó játékosunk, az egyiket el kell adnunk. Minek lenne szükségünk másolatra?” Vagyis az teljesen rendben van, hogy különböző vélemények legyenek egy csapaton belül, mielőtt meghoznák a végső döntést. Mindenki elmondhatja a véleményét, hogy bölcs döntést hozhassunk. Mikor megvalósítjuk a politikánkat, tetteinknek következeteseknek kell lenniük. Ez a fegyelem alapja és egy olyan csapat alapelve, amelyik át akar alakulni.
Átalakítani a kapcsolatokat a kormány és a törvényhozás között és szövetségesre találni a parlamentben
Néha emlegetni szoktam a kollégáimnak a középkori Japán három hősét: Nobudana Odát, Hidejosi Tojotomit és Iejasu Tokugavát, akik közül mindháromnak megvolt a saját stílusa. Nobugana Oda szimbolizálta a reformot, Hidejosi Tojotomi képviselte a technikát, Iejasu Tokugava pedig a türelem példája volt. A kínai történelem során viszont Vang An-si, Kang Jü-vej és Liang Csi-csao nem tudta megvalósítani reformjait, mert nem volt megfelelő technikája és türelme. Csou herceg rendszerbe szedte a szertartásokat és zenét szerzett azért, hogy elindítsa a reformokat, és sikerült is elérnie célját, mert egyesítette a reformot, a technikát és a türelmet. Azt hiszem, az új kormány is rendelkezik ezzel a három tulajdonsággal. Az idei nem csupán az első hatalomváltás éve volt a Kínai Köztársaság történetében, de az első alkalom arra is, hogy a törvényhozásban kisebbségben lévő párt került kormányra. Ennek következtében egy sor eddig ismeretlen politikai problémával kényszerülünk szembenézni. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy olyan fejlett demokratikus országokban, mint például az Egyesült Államok, nem csupán az alkotmány alapján kormányoznak, hanem egy sor alkotmányosan elfogadott gyakorlat alapján is. Nagy-Britannia, ahol érett demokrácia van írott alkotmány nélkül, szintén alkotmányosan elfogadott gyakorlat alapján működik. Kiderült, hogy alkotmányunk nem szabályozza megfelelően azt az esetet, amikor a törvényhozásban többséggel rendelkező párt nem azonos a kormányzó párttal. A jövőbeni alkotmánymódosításon túl meg kell honosítanunk bizonyos alkotmányos szokásokat is, hogy megoldhassuk a kormány és a törvényhozás közötti problémákat. A szövetség szellemében Csen elnök és magam is készek vagyunk együttműködni az ellenzéki pártokkal, hogy közösen dolgozzuk ki ezeket a történelmileg jelentős alkotmányos szokásokat. Komolyan bízom abban, hogy barátaim a KMT-ben, az Első Néppártban, az Új Pártban, valamint a függetlenek között olyan szövetséget kötnek velünk, amellyel túljutunk a tűzszüneten és a megbékélésen, függetlenül a múlt harcaitól. A kormány eredményeit nem egyedül a DPP érte el, hanem a kormány és a törvényhozás szövetsége. Mielőtt megérkezne az újév, nem tudjuk ugyan megjósolni a jövőt, de megérthetjük a folyamatokat. Tegyünk meg mindent azért, hogy Tajvant átalakítsuk e szövetség szellemében.
Befejezés
A nagy közgazdász, John Maynard Keynes egyszer azt mondta: “Nem az új eszméket nehéz megérteni, hanem a régieket elfelejteni”. Az átalakítás óhatatlanul fájdalmakkal jár, hiszen amikor meghatározzuk az átalakítás irányát, elsőre talán tévedünk. Néha a cél rossz, néha mi tévesztjük el. De szeretném hangsúlyozni, hogy ebben a Tajvan átalakulása szempontjából döntő pillanatban nem félünk a hibáktól vagy a kudarctól, mert az apróbb hibák és kudarcok segítenek megtalálni a helyes irányt és a jó útra vezetnek minket. A kormány politikájának hatékonysága talán nem azonnal nyilvánvaló. Rövid távon lehetnek veszteségek, és néha, ha a politikánkat nem kellően tapintatosan folytatjuk, konfliktusokat és véleménykülönbségeket is okozhatunk. Ám e véleménykülönbségek nélkül soha nem gyullad fel a fény. A múltbéli különbségek, konfrontációk, feszültség és konfliktusok ellenére csak így születhet hatékony reform és lesz teljes az átalakulás. Ugyanakkor soha nem felejthetjük el, hogy bár különböző helyekről jöttünk, most ugyanabban a hajóban evezünk. Bár az irány és a szél nem mindig ideális, és talán a sötétben és a viharban nem is látunk mindig tisztán a tengeren, mindig úton vagyunk. És felettünk az ég, bármilyen vastagok is a felhők, mindig reménnyel van tele. Tony Blair kormányfő azt mondta egyszer a brit népnek, hogy nem azt kell hangsúlyozniuk: Nagy-Britannia nagy ország, hanem azt, hogy kész és képes ismét azzá válni. Pillantsanak Nagy-Britanniára, aztán gondoljanak a saját hazánkra. Szeretném megismételni Blair szavait, hogy bátorítsam a honfitársaimat. Nem elég azt mondanunk, hogy “Tajvan gazdasági és politikai csodát alkotott”. Ehelyett inkább azt kell bebizonyítanunk a világnak, hogy “Tajvan kész és képes még nagyobb csodára”! Három nap múlva átlépünk a XXI. századba. Boldog újévet és sikereket kívánok mindannyiuknak. Köszönöm a figyelmüket.
Copyright (c) Kormány Tájékoztatási Hivatala
Last Update: January 26, 2001