Tajvan, a demokrácia szigete

Írta: Pau Cong-ho, a Tajvani Nemzeti Egyetem Politikatudományi Karának professzora

A kilencvenes években drámaian megváltozott Tajvan politikai élete. Létrejöttek és megerősödtek különböző politikai pártok, lehetővé téve az embereknek, hogy tetszésük szerint válasszanak közülük. A nép pedig élt e jogával, és nemet mondott a Kuomintang (KMT) több évtizedes uralmára. A hatalmat immár bármely párt csak úgy szerezheti meg, ha választáson elnyeri a szavazók bizalmát. Az ellenzéki Demokratikus Haladó Párt (DPP) győzelme a 2000-es elnökválasztáson és a hatalom ezt követő békés átadása különösen nagy jelentőségű esemény volt Tajvan demokratikus fejlődésében. Ez volt az első alkalom a kínai történelemben, amikor a nemzet vezetőit demokratikus úton cserélték le. Ez pedig nem csupán azt bizonyítja, hogy a kínai nép is képes gyakorolni a demokráciát, de egyúttal egyértelműen cáfolta azt a nyugati hiedelmet is, amely szerint a demokrácia nem működhet jól Ázsiában. Ráadásul ez a választás nagy hatást gyakorol a Kínai Népköztársaság politikai fejlődésének irányára is, hiszen hatalmas tömegek kérdezhetik: “ha Tajvan képes volt rá, mi miért ne lennénk képesek?” Még ennél is fontosabb azonban, hogy a vezetőváltás arra készteti majd a KMT-t: vizsgálja felül a teljesítményét és belső reformokat végrehajtva szabaduljon meg a nem kívánatos elemektől. Emellett a váltás lehetővé teszi a DPP számára, hogy közigazgatási tapasztalatot szerezzen és alaposan megértse a központi kormányzás mechanizmusát. Az államügyekért viselt nagy felelősség megköveteli a DPP-től, hogy rendezze politikaformáló mechanizmusait és az eddiginél pragmatikusabb álláspontot képviseljen. A szerepcsere összességében mindkét párt számára lehetővé teszi, hogy tágítsa a perspektíváit és továbfejlődjék. Az új adminisztráció a “tiszták és becsületesek össznépi kormányává” nyilvánította magát és ünnepélyesen megígérte a Kínai Köztársaság valamennyi polgárának, hogy elvi alapon fog kormányozni. Az “össznépi kormány” olyan emberekből áll, akik hűségesen szolgálják a nemzetet, párthovatartozásuktól függetlenül. Ezzel nem csupán stabilabbá és erősebbé teszik a kormányt, de kézzel fogható bizonyítékát adják annak is, hogy az új adminisztrációnak határozott szándéka a legtehetségesebb emberek helyzetbe hozása. Emellett ez a típusú kormány az egész népesség érdekeit szándékozik kifejezni, vagyis nem arról van szó, hogy egyszerűen a DPP nézeteit képviselné. Ez a hozzáállás megszabadította a kormányzatot az ideológiai korlátoktól és megmutatta az embereknek, milyen a nemzetnek felelős kabinet. Más szavakkal mindez azt jelenti, hogy az új kormány eltökélt célja a nép akaratával összhangban kormányozni. A “tiszták és becsületesek” kormánya a morális jelleget, a becsületes magatartást és a pozitív szociális elképzelést hangsúlyozza. Ez tette lehetővé az új kormánynak, hogy tehetséges embereket vonjon be a Kínai Köztársaság politikai rendszerébe, eltávolítsa onnan a szervezett bűnözést és a korrupt összefonódást az üzleti szférával. Azáltal, hogy a kormány tagjait kizárólag tehetségük, képességeik és morális értékeik alapján választották ki, a kabinet kiküszöbölte a politikai korrupciót. A kormány ma már nem a nép felügyelője, sokkal inkább olyan testület, amelynek tisztelnie kell a társadalmat és tanulnia tőle, vállania a felelősséget a lakosságról való gondoskodásért, megtalálnia a nép szolgálatának hatékonyabb módjait. Ebbe belatartozik a kormány létszámának csökkentése, a kormányzati források integrálása, a hatékonyság fokozása, és a magánszférába való be nem avatkozás. A kormányzat és a társadalom közötti társas viszony fejlesztésében a kormány támaszkodhat a magánszektorra éppúgy, mint az állami szervezetekre. Szabadság, demokrácia, emberi jogok - ezek az emberiség örök értékei, amelyeket Tajvan, “a demokrácia szigete” lelkesen fejleszt és gyakorol. Eredményeire nem csupán a kínai nép lehet büszke, hiszen azok az egész emberi civilizációt gyarapítják.

Last Update: October 9, 2000