Az “alternatív szolgálat” a közszféra fő ereje


Csen Suj-pien elnök is részt vett 2000. szeptember 4-ének reggelén az alternatív katonai szolgálatot végző első tajvani sorkötelesek kiképzésének végét jelentő ceremónián. Az ünnepségen az államfő hangsúlyozta, hogy az alternatív szolgálat lehet a kormány új közszolgálati programjának fő támasza - legalábbis addig, amíg nincs hatással a hadsereg létszámára, illetve minőségére, nem sérti a katonai szolgálat alapelveit és nem ássa alá a nemzet biztonságát. Az alternatív szolgálat lehetővé teszi a sorköteleseknek, hogy gyakorolják hivatásukat és társadalom számára hasznos munkát végezzenek, s közben még növelik is a közszférában tevékenykedők létszámát. Miután letöltötték a kötelező szolgálati időt, a tartalékosokhoz hasonlóan részeivé válnak a nemzetvédelmi rendszernek, amelynek az a célja, hogy “a hátország stabilizálásával támogassa a frontvonalat”, így garantálva a biztonságot és a nemzet folyamatos fejlődését. Ázsiában a Kínai Köztársaság az első ország, amelyik lehetővé teszi az alternatív katonai szolgálatot. Az első sorkötelesek, akik alternatív katonai szolgálatot végeznek, 2000. szeptember 4-én fejezték be a kiképzést a Tajcsung megyében lévő Cseng Kung Ling katonai bázison. Csen Suj-pien elnök is részt vett az 1.733 sorköteles fiatal eskütételén a Csung Cseng teremben, s útjára szokatlanul magas rangú illetékesekből álló delegáció kísérte el. Vele volt Tang Fej kormányfő, Vu Si-ven védelmi miniszter, Csang Po-ja belügyminiszter, Csen Jü-csiu, a Kulturális Ügyek Tanácsának elnöke és Tang Jao-ming vezérkari főnök. Az ünnepségen Csen elnök meggyőződését fejezte ki, hogy a kiképzés utolsó napja nem csupán az alternatív katonai szolgálat szilárd alapjai megteremtésének kezdete, hanem nagyszerű alkalom arra is, hogy a kormány megkezdje egy erős köztisztviselői réteg kialakítását. Bizonyos benne, mondta, hogy mindenki, aki a jövőben közszolgálatba lép, hasznosítani tudja majd azt, amit a kiképzés alatt tanult, annak köszönhetően jobban tiszteletben tartja a törvényeket, fegyelmezettebben és hatékonyabban dolgozik. Az államfő hangsúlyozta azt is, hogy az alternatív szolgálat lehetővé tétele egyúttal jelentős reformot jelent a sorozás terén. Nagyszerű eszköz a szociális értékek kifejezésére és a közszféra fejlesztésére is, és kézzel fogható jele a tajvaniak önkéntességének. Csen elnök felvetette, hogy az alternatív katonai szolgálatot össze lehetne kötni a külföldön végzett jószolgálati tevékenységgel. Akkor, amikor a Kínai Köztársaság nem talál elég mezőgazdasági szakembert, technikust és orvost, aki vállalná a külföldi munkát, az államfő szerint a tajvani fiatalok többet tehetnének az ország külkapcsolatainak fejlesztéséért, ha önként vállalnák, hogy alternatív katonai szolgátukat e határontúli programok keretében végzik - természetesen kizárólag békeidőben. Csen elnök testi fogyatékossága miatt annak idején csupán tartalékos volt, tehát soha nem kapott kiképzést a Cseng Kung Lig bázison. Ennek ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy részt vegyen az alternatív szolgálatot végzők első csoportjának kiképzését záró ünnepségen. Jelenlétével is jelezni akarta, hogy támogatja az alternatív katonai szolgálat bevezetését. Miután elmondta a beszédét, a résztvevőkkel együtt kiáltotta a következő jelszavakat: “Sokáig éljen a szabadság és a demokrácia, sokáig éljen a tajvani nép, sokáig éljen a Kínai Köztársaság!” E jelszavak közül most hangzott el először a Csen Kung Ling bázison az, hogy “sokáig éljen a tajvani nép”. A Kínai Köztársaság az első ország, ahol bevezették az alternatív katonai szolgálatot. Az első 1.800 fiatalembert különböző szervezetekhez osztották be szeptember 11-én. Összesen 432 sorköteles, akik közül 31 vallási okokból választotta az alternatív szolgálatot, a tavalyi földrengés által leginkább sújtott területeken segít majd az újjáépítésben, a környezetvédelemben, az orvosi ellátásban és a szociális munkában. Csung Taj-li, a belügyminisztérium sorköteleseket felügyelő osztályának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az első alternatív szolgálatot végzők magasan képzettek: 90 százalékuknak van érettségije, minden hetediknek doktorátusi fokozata vagy diplomája. A besorozottak közül többen gyakorló orvosok, jogászok, illetve más szakemberek.

Last Update: October 9, 2000

BACK