Peking és Tajpej "párbeszéde" Budapesten

        Forrás: www.eastinfo.hu/tavolk/

"Európába Vezet?Újság" 2000. április 13-19. (kínai lap)

        Ji Dongtian, lapunk tudósítója



MAGYARORSZÁGRA AKKREDITÁLT TAJVANI TISZTSÉGVISEL?VÁLASZAI LAPUNK TUDÓSÍTÓJÁNAK A TAJVANI KÉRDÉSRŐL

        Írásunkat a közlés előtt Zeng Yihong úr átnézte és jóváhagyta.

Március 24-én a tajvani Végrehajt?Yuan sajtóirodája magyarországi képviseletének igazgatója, Zeng Yihong fogadta lapunk tudósítóját, Ji Dongtiant, aki interjút kívánt készíteni vele, s azon az alapon, hogy "elmond mindent, amiről csak tud", válaszolt a kérdéseire. (Zeng Yihong az alábbiakban Zeng, Ji Dongtian pedig Ji néven szerepel.)

Zeng: Ji úr hov?val?

Ji: Xiameni vagyok. (Zeng azonnal dél-fujiani dialektusra vált át.)

Zeng: Én is tudok dél-fujiani dialektusban beszélni, de csak úgy átlagosan.

Ji: Amikor Zhen Chenggong (Koxinga) felszabadította Tajvant, sok fujiani települt oda.

Zeng: Úgy van, a legtöbben Zhangzhou és Quanzhou vidékéről mentek. Nemrégiben a tajvani Törvénykoz?Yuan határozatot fogadott el, amely engedélyezte, hogy Jinmen, Mazu és Penghu (szigetek) a szárazföldi Xiamennel és Mawei-jel három területen kapcsolatot tartsanak fenn, de a Végrehajt?Yuan még nem adta meg a végs?beleegyezését hozz?

Ji: Ezt nem a Végrehajt?Yuannak kellett volna javasolnia, s a Törvényhoz?Yuannak hozzájárulnia? Miért fordítva történt?

Zeng: A Végrehajt?Yuan is tehet ilyen javaslatot, joga van hozz? Ám ilyenre kevés példa akad. Minek köszönhet? hogy Ji úr érdeklődést tanúsít irántunk?

Ji: Mindenki érdeklődik (a tajvani kérdés iránt), aki csak kínai.

Zeng: Én elmondok mindent, amit csak tudok. (Az interj?bevezetője ezzel véget ért.)

Ji: Zeng úr hogyan értékeli Chen Shuibian Tajvan "elnökév? történt választását?

Zeng: Ez a kiválasztás demokratikus úton történt. Az "elnököt" a nép választotta meg. Az előzetesen elfogadott szabályok szerint az lett az elnök, aki a választáson az els?helyre került, attól függetlenül, hogy hányan is szavaztak r? Ez demokratikus eljárás, amit mindenki elfogadhat, s el is kell hogy fogadjon. Bár Song Chuyut csupán három százalék választotta el Chen Shuibiantől, de ?is gratulált Chennek "elnökk? választásához. Lian Zhan is elismerte vereségét, elfogadta a választás eredményét, s kifejetésre juttatta, hogy a kormány az új "elnök" irányítása alatt folytatja majd munkáját.

Ji: Megenged egy kényes kérdést? Zeng úr milyen párthoz tartozik?

Zeng: A Kuomintanghoz.

Ji: A Kuomintang Tajvanon 55 éve kormányz?párt, mély gyökerekkel kellett rendelkezzen, hogyan bukhatott meg egyik napról a másikra?

Zeng: Ez nemcsak Tajvanon van így, a világ sok országában így mennek a dolgok. Japánban a Liberális Demokrata Párt több évtizedes kormányzás után bukott meg; az egykori Szovjetunióban is ez történt a kommunista párttal, az angol konzervatív pártnak is több évtizedes kormányzás után kellett távoznia, így járt a német Kohl pártja is. Szerintem nincs a világnak olyan pártja, amelyik sohasem bukhat meg. A Kuomintanggal több évtizedes tajvani kormányzása során a tajvani nép meg volt elégedve, politikai teljesítményét sokra értékelték, a gazdaság is gyors ütemben fejlődött, végbement a politikai élet demokratizálása, de a nép igényei még magasabbra nőttek, még többet szeretett volna, még nagyobb teljesítményt várt el a kormánytól.

Ji: Önnek mi a véleménye Chen Shuibianről?

Zeng: Chen Shuibian igen különös ember. Ha a hátterét nézzük, teljes mértékben az új tajvani nemzedékhez tartozik. Szegény családból származott, de a legjobb tajvani egyetemen, a Tajvan Egyetem jogi karán végzett, s később ügyvéd lett. A gaoxiongi események során a Demokratikus Haladás Pártja alapítóinak ügyvédje lett. Ezzel személyes reputációt szerzett. Később a Törvényhoz?Yuan tagja lett, ahol viszonylag ismertt?vált. Még később elindult a taibei polgármesteri posztért foly?versenyben, s meg is szerezte. Ám két évvel ezelőtt, amikor a második ciklusra Ma Yingjiuval kellett megmérkőznie, alulmaradt. Most jelöltette magát az "elnökségre". Az elejétől kezdve egészen a legutóbbi időkig nem állt valami jól, ekkor azonban néhány fontos személyiség kiállt mellette, aminek nagy hatása volt. Li Yuanzhinek, az akadémia elnökének rendkívül nagy a tekintélye (jegyzet: Li a kémiai Nobel-díj kitüntetettje), az ?támogatása meglehetősen sokat jelentett. A mostani választáson három jelöltnek nagyjából azonos nagyság?tábora volt. Egy évre visszamenően a közvélemény-kutatási adatok mindegyiküknél körülbelül 25%-os támogatottságot mutattak ki. Ezért a szavazók 75%-a már előre eldöntötte, hogy kire szavaz, a fennmarad?25%nyi ingadoz?szavazata így meglehetősen hangsúlyos szerephez jutott. Ez fontos szerepet játszott (a győzelmében). Annak is megvolt a hatása, hogy a szárazföldi Kínában azzal vádolták meg Chen Shuibiant, hogy Tajvan függetlenségének pártján áll, s azt akarták, hogy az emberek ne szavazzanak r? A tajvaniak úgy gondolták, hogy a választás Tajvan belügye. Nem akarták, hogy ebbe küls?beavatkozás történjék. Ezek a tényezők mind elősegítették Chen Shuibian győzelmét.

Ji: Ha egyszer Chen Shuibian erőteljesen Tajvan függetlnségének pártján állt, miként lehetséges, hogy a tajvani tömegek mégis rászavaztak?

Zeng: Nagyon sok tajvani úgy véli, hogy Tajvan önáll?politikai entitás. A tajvani tömegek mintegy 80%-a azon a véleményen van, hogy Tajvan őrizze meg a jelenlegi status quoját. S ahogy az id?múlásával tökéletesedik a rendszerük, s fejlődik a gazdaságuk, a szoros két partja között tovább lehet bontani a falakat, az egyesülés lehetősége pedig mind nagyobb?válik. Az emberek többsége úgy gondolta: bárkit válasszanak is "elnöknek", az nem hagyhatja figyelmen kívül a népnek ezt az óhaját. Chen Shuibian kifejezésre juttatta, ha megválasztják "elnöknek", nem vesz részt több?a Demokratikus Haladás Pártjának tevékenységében, szeretn?megjavítani a kapcsolatokat a szárazfölddel, s ennek intézésével Li Yuanzhit bízza meg. Erre Li Yuanzhi nem adott még választ. Mivel Li Yuanzhi a kínai nemzet jövőjét, a szoros két partja közötti kapcsolatokat tartja szem előtt, a tajvani nép sokat vár tőle. Bízni lehet abban, hogy a szoros két partja közötti kapcsolatok erősödni fognak.

Ji: Mindig nagyon furcsállom, hogy miközben Kína nyolc évig küzdött a japán agresszi?ellen, a koreai háborúban az Egyesült Államokkal mérte össze az erejét, a Zhenbao-szigeten a Szovjetunióval harcolt, a Vietnammal kapcsolatos önvédelmi visszacsapása idején Vietnammal mérkőzött meg, ám ezzel a négy országgal ma képes a békés egymás mellett élésre, miként lehetséges hát, hogy a szoros két oldalán él?kínaiak nem képesek szót érteni egymással?

Zeng: Ezt Tajvanon is érthetetlennek tartjuk. Kínaiak vagyunk, mégsem tudunk leülni és szót érteni egymással. Chen Shuibian is a tárgyalások mellett van. Mindenről lehet tárgyalni, amiben nem jutunk egyezségre, azt egyelőre félretesszük, de a többiről minden erővel tárgyaljunk, minél többet érintkezzünk egymással. Minden tárgyalás kölcsönös engedményeket, kompromisszumokat feltételez, nagy szerepet ad a nagyobb befogadóképesség?kategóriáknak. Tajvan azt szeretn? ha egyenrang?alapon tárgyalhatna Tajvannal. Nem pedig úgy, hogy én nagy vagyok, te meg kicsi. Így hogyan lehetne tárgyalni? Az amerikaiak is úgy gondolják, hogy csak egy Kína van, Tajvan pedig ennek a része. Mindenről lehet tárgyalni. A szárazföld úgy véli, hogy ez az egy Kína a Kínai Népköztársaság, Tajvan viszont azon a véleményen van, hogy ez az egy Kína egy magasabb fokozatot képez, s a kínai nemzetet foglalja magában. Tajvan azt szeretn? ha az egy Kína fogalma nemcsak a Kínai Népköztársaságot jelöln? hanem nagyobb befogadóképességgel rendelkezne.Nem szabad ilyen nagy mellénnyel beszélni, ez nem fogja elnyerni a tajvaniak többségének tetszését. A szárazföld úgy véli, hogy Tajvan csupán egy tartomány, Tajvan álláspontja szerint viszont nem szabad tartományról és központról beszélni. Tárgyaljunk. Tárgyaljunk arról, hogy az egy Kína fogalma legyen szélesebb. Foglalja magában a Kínai Népköztársaságot és a Kínai Köztársaságot is. Az egy Kína kérdése tárgyalási téma, nem pedig előfeltétel. Ha nem így állunk hozz?a dologhoz, nagyon nehéz tárgyalni.

Ji: A kínai kormány bejelentette, amint Tajvan kikiáltja a függetlenségét, fegyveresen avatkozik be az események folyásába. Erről ön hogyan vélekedik?

Zeng: A tajvani emberek a tajvani kérdés békés rendezését szeretnék. A tajvani katonapolitika védelmi jelleg? Az emberek nem szeretnék, ha a fegyverek beszélnének, nem szeretnék, ha a pénzünket fegyverkezésre kellene fordítanunk, az anyagi erőforrásokat a gazdaságban és az oktatásban akarják felhasználni. Chen Shuibian is azt szeretn? ha a szoros két partja békemegállapodást kötne. Ha erre valóban nincs lehetőség, legalább a két hadsereg vegye fel egymással a kapcsolatot, építse ki az érintkezés csatornáit. Tegyen meg minden lehetőt annak érdekében, nehogy váratlan fejleményekre kerülhessen sor.

Ji: Chen Shuibian egy erősen tajvani színezet?személyiség, elképzelhetőnek tartja, hogy nyilvánosan bejelenti Tajvan függetlenségét?

Zeng: Nem hiszem, hogy Tajvan függetlenségének nyilvános bejelentésére készülne. Tajvan már több mint fél évszázada független, önáll?entitás, tényleges politikai objeltum. Chen Shuibian nem fogja a nemzetközi nyilvánosság előtt bejelenteni a Tajvani Köztársaság megalakulását, senki sem tenn?meg ezt.

Ji: Mit jelent az, hogy önáll?entitás, tényleges politikai objektum? Ország vagy egy terület? Hogyan lenne lehetséges egy (ezeken kívüli) harmadik állapot?

Zeng: Nemzetközi téren az a helyzet, hogy jelenleg több mint húsz ország ismeri el Tajvant. A nemzetközi elismertetés munkája persze nem halad valami sikeresen, hiszen a másik part komoly nyomást alkalmaz a megfékezésére. Tajvanon nagyon sok ember úgy gondolja, hogy Tajvan a szárazföldhöz hasonlóan független entitás.

Ji: Hol van még a világon egy Tajvanhoz hasonl?független entitás?

Zeng: A két Németország helyzete hasonl?volt Tajvan és a kínai szárazföld viszonyához.

Ji: Kelet-Németországot és Nyugat-Németországot az ENSZ ismerte el el (önáll? államoknak, ám az ENSZ Tajvant nem ismerte el annak.

Zeng: Tajvant az ENSZ nem ismerte el, ez az elismertetés viszonylag nagy akadályokba ütközött. A tajvani tömegek mégis abban bíznak, hogy a jelenlegi status quo továbbra is fennmaradhat. Nem kell sietni annak az eldöntésével, hogy egység vagy függetlenség.

Ji: Ha így van, akkor a tajvani tömegeknek Song Shuyure, nem pedig Chen Shuibianre kellett volna szavazniuk.

Zeng: Chen Shuibian már nagyon sokat módosított az álláspontján. Nem vesz több?részt a Demokratikus Haladás Pártjának tevékenységében, csapatába beveszi a többi párt képviselőit is, Li Yuanzhit választotta a szoros két partja közötti béletárgyalások megbizottjának, oéyan kormányt akar alakítani, amely a jelenlegi állapotokat kívánja fenntartani.

Ji: Ha Tajvan kikiáltan?a függetlenségét, s a szárazföld fegyverrel válaszolna r? az Ön véleménye szerint Tajvan ezzel szembe tudna szegülnii?

Zeng: Tajvan természetesen teljes erejével ellenállna, harcolna a legvégsőkig. A hábor?borzalmas veszélyeket rejt magában, mi értelme volna háborút kirobbantani? Eredményeként Tajvan nagyon sok embert vesztene, s a szárazföld is nagy árat fizetne érte. A szoros két partján él?népnek ugyan mi haszna származna belőle? Ezenkívül kihatna a nemzetközi kapcsolatokra is, Japán feltétlenül fokozn?a fegyverkezést, az Egyesült Államok is határozottan reagálna r? Ez miért lenne j?a szárazföldnek?

Ji: A szárazföld kinyilvánította, a tajvani kérdés megoldását nem lehet a végtelenségig halogatni. Mi erről az Ön véleménye?

Zeng: A tajvani kérdésről csak egy évtizede tárgyalunk, azelőtt a két fél között semmiféle lehetőség sem volt az érintkezésre. A tajvani emberek nem szeretnék, ha korlátoznánk, hogy mennyi időn belül kell megoldani ezt a problémát. Meg kell várni, hogy a két ország rendszere, gazdasági fejlődése közeledjen egymáshoz. Ha ennek eljön az ideje, a dolog magától megoldódik. Ma a legbölcsebb, amit tehetünk, ha fenntartjuk a status quot. A tajvani emberek nem szeretnék, ha húsz, harminc vagy ötven éves határidőt szabnánk. Erre a kérdésre nincs válasz, Itt nem lehet abban reménykedni, hogy ez valamilyen meghatározott személynek a mandátuma idején feltétlenül megoldódik, s ilyen olyan évtizedes határidőket szabni.

Ji: Ám a szárazföld is amiatt aggódik, ha Tajvan katonai ereje növekszik, eljöhet a napja, hogy előáll a függetlenség kikiáltásával. Itt van például egy olyan kis ország, mint Izrael, amelyik mégis képes dacolni annyi arab országgal, s verhetetlen helyzetben van.

Zeng: Tajvan nem Izrael, nem kap olyan hatalmas támogatást az Egyesült Államokról, ezenkívül az arab országokat sem lehet a kínai szárazföldhöz hasonlítani, nagyon is szembeötl?a különbség közöttük.

Ji: Az Ön véleménye szerint, ha Tajvan kikiáltja függetlenségét, s a szárazföld fegyveres retorzióhoz folyamodik, akkor ehhez milyen eszközt választ.

Zeng: Ezt nehéz megjósolni. A módszert illetően a nyugati katonai szakértők elemzései többféle lehetőséggel számolnak. Elképzelhet?légi-deszant alakulatok bevetése; elképzelhet?a partraszállás ? én persze kételkedem abban, hogy képesek lennének erre; ezenkívül blokádot vonhatnak a kikötők kör? A szárazföldnek persze elég tengeralattjárója és hajója van ahhoz, hogy elfoglalja a szárazföldhöz kötel es?kis szigeteket, aminek lélektani hatása lenne. Számtalan lehetőség kínálkozik. Nem tudom, hogy a szárazföld melyikhez akar folyamodni.

Ji: Véleménye szerint sikerülhet Chen Shuibian szárazföldi utazása?

Zeng: Ez a szárazföld reagálásától függ, hogy üdvözölnének-e egy olyan látogatót, mint Chen Shuibian. Nem arról van sz? ha Chen Shubian menni akar, akkor máris mehet is.

Ji: Jelenleg a szoros két partjának problematikája egyetlen sz?kétféle értelmezésére egyszerűsödött le. A szárazföld felvetette, hogy "előfeltétel" van, mégpedig az egy Kína elismerése. Tajvan úgy véli, hogy az egy Kína kérdése "tárgyalási téma". Ön erről hogyan vélekedik?

Zeng: Megint csak ide lyukadtunk ki. A szárazföld álláspontja rendkívül világos, el kell fogadni az egy Kína elvét, s ez az egy Kína pedig a Kínai Népköztársaság. Enélkül nincs tárgyalás. Chen Shuibian véleménye szerint az egy Kína mind a Kínai Népköztársaságot, mind a Kínai Köztársaságot magában foglalja. Ha ebben nem sikerül megegyezni, félre lehet tenni a kérdést, s más területekről kell tárgyalni. Tanulhatnánk a nyugatiaktól, ahol halálos ellenségek is leülnek egymással tárgyalni. Nem kell megijedni attól, ha más a véleményünk. Szüntelenül tárgyalni kell, az érintkezési csatornákat fenn kell tartani. Az álland?kapcsolattartással ki lehet küszöbölni a félreértéseket, s az emberek nyugodt légkörben élhetnének.

Ji: Magyarországon ennyi év után Ön a tajvani képviselet els?tisztségviselője, aki interjúadásra fogadott engem.

Zeng: Remélem, nem én voltam az utols? Eltérhet az álláspontunk, különböz?nézeteket fogalmazhatunk meg, de a véleménycserére szükség van.

(Polonyi Péter fordítása)

        

Last Update: April 28, 2000