Csien-jen Csen Kormányszóvivő és Igazgató Kormányzati Tájékoztató Iroda Kínai Köztársaság 1999 július 28.

Dr. Li Teng-huj, a Kínai Köztársaság elnöke tisztázta Tajvan és a Kínai szárazföld viszonyának jellegét a Deutshe Welle német rádiónak adott interjújában július 9-én. Az interjúban elhangzott utalás a szorosközi viszonyra melyet "különleges államközi kapcsolat"-ként definiált jelentős nemzetközi figyelmet keltett és különféle értelmezésekre adott lehetőséget. A kijelentés azonban mindössze a történelmi, politikai és jogi tényeket tükrözi amely alapjául szolgál Tajpej és Peking jövőbeli kapcsolatának; nem jelent Tajvan szárazföldi politikájában változást.

A Kínai Köztársaság mely 1912-ben alakult egyedül gyakorolt közigazgatást a Tajvan, Penghu, Kinmen és Matsu terület felett 1945-től kezdődően amikor a japánok visszavonultak a területről. A Kínai Köztársaság ezért nem tart igényt a szárazföldi területekre melyek a Kínai Népköztársaság igazgatása alatt állnak. Ezek cáfolhatatlan tények. Ezek valóságok melyeket a Kínai Köztársaság kormányának tisztségviselői régóta hangoztatnak.

Li elnök hangsúlyozta, hogy sem a Kínai Köztársaság sem a Kínai Népköztársaság nem tarthat igényt a másik feletti uralomra, annak ellenére hogy közös nyelvük, etnikai jellegük és bizonyos fokig történelmi hátterük is. Emiatt lehet viszonyuk egy "különleges államközi kapcsolat" egy helyi és egy központi kormány egyenlőtlen kapcsolata helyett, illetve egy tartomány egy országhoz viszonyított kapcsolata ahogyan ezt Peking állítja. Ez mindössze egy egyértelmű összefoglalása a jelenlegi helyzetnek, amely pragmatikus, az eddigi politika továbbvitelét és újító szándékot demonstrál. Pragmatikus, mivel a Kínai Köztársaság kormányát a képviseleti hatalommal a szavazás útján szabad demokratikus választásokon ruházták fel.

Folyamatosságra mutat mert amint azt Vincent C.Siew, Tajvan miniszterelnöke megfogalmazta "Egyértelműen meghatároztuk a szorosközi kapcsolatot oly módon, hogy az a valóságot tükrözi; azonban a Kínai Köztársaság politikája ezen a téren változatlan marad. Változatlanul támogatjuk az építő párbeszédet és pozitív eszmecseréket; továbbra is egy mindkét fél számára nyerő helyzet megteremtése a célunk a szorosközti kapcsolatot illetően, és továbbra is célunk egy békés, demokratikus és egyesült új Kína megteremtése a jövőben."

A Kínai Köztársaság kormányának politikájában újítást mutat az elmúlt évtizedben a Kínai Köztársaság alkotmánymódosítása és a Nemzeti Egyesítés Alapelveinek megfogalmazása 1991-ben amely a kormány politikájának és a törvényhozásának összhangba hozását eredményezte a Kínai Köztársaság jelenlegi területén. A Kínai Köztársaság nem létezőnek tekintése az elmúlt 50 évben illetve azt hogy nem gyakorol közigazgatást Tajvan felett mindössze Pekingben szerzett támogatókat akik megfélemlítésre és kalandor politikára törekednek. Peking egyre inkább elutasítja a Kínai Köztársaság kormányának bármilyen lépését a nemzetközi közösség felé, bármilyen csekély jelentőségű is legyen az, mely nincs összhangban saját keményvonalas 'egy Kína' meghatározásával amely önmagát a Kínai Népköztársaságot jelenti.

Ez Tajvan lakosságának alapvető érdekeit sérti a közvetlen és legitim képviseletre a nemzetközi testületekben és szervezetekben a saját maga által választott kormányának tisztségviselői által és fair és egyenlő választott kormányképvisettel a szorosközi párbeszédben. A Kínai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közt fennálló "különleges államközi viszony" elismerése csupán az alapvető emberi jogok elismerését jelenti, melyhez Tajvan lakosságának csakúgy mint a világ bármely népének teljes joga van.

Tajvan "szakadár tartománnyá" nyilvánítása Peking által, annak hangoztatása, hogy követeléseinek elérésére erőt alkalmaz Tajvannal szemben és folyamatos katonai fejlesztései növekvő bizonytalanság forrása az Ázsiai-Csendes óceáni régióban. Ezek mindössze arra szolgálnak, hogy aláaknázzák egy jelentőségteljes szorosközi párbeszéd lehetőségét akkor, amikor igazi remény van arra, hogy egy ilyen párbeszéd folytatódhat.

Ezáltal fennáll a valós igény arra, hogy tisztázzuk a Kínai Köztársaság státuszát a Kínai Népköztársaságra való tekintettel a Kínai Népköztársaság szorosközi párbeszédért felelős megbízottjának, Wang Daohan őszre tervezett tajvani látogatása előtt. Li elnöknek a szorosközi viszonyokat ""különleges államközi viszonyként" való definiciója pozitív, jelentőségteljes és produktív kiindulópontot nyújthat a Tajpej és Peking közötti kapcsolatok fejlesztésében. Amennyiben a szorosközi megbeszéléseket jelentőségteljesnek és tartalmasnak szánják, mindkét félnek egyenrangúnak kell tekintenie a másikat.

A KÍNAI KÖZTÁRSASÁG kormány örökölt egyenrangúságának elismerésére a szorosközi dialógus során nem jelentené a "tajvani függetlenség" elismerését vagy támogatásást és egyáltalán nem mutatna kevesebb elkötelezettséget egy demokratikus és fejlődő Kína megteremtéséhez. Éppen ellenkezőleg, ez egy valódi elkötelezettséget mutatna építő jellegű kiindulópont kereséséhez ezen hosszútávú cél elérése érdekében. Kína békés újraegyesítésének elfogadható kiindulópontjának a Tajvani szoros mindkét oldalán olyan helyzetértékelésből kell kiindulnia, amely szilárdan gyökerezik a valóság talaján.

Li elnöknek a szorosközi viszonyokat ""különleges államközi viszonyként" való definiciója világosan emlékeztet arra, hogy a haladás a szorosközi viszonyokban sosem történhet a tajvani demokrácia és szabadság rovására, ahogy nem követelheti meg Tajvan népétől jólétének és érdekeinek feláldozásást. A Tajpej és Peking közötti valóságon alapuló kölcsönös bizalom építésén és nem a diplomáciai felhajtás és színlelés lehet a valódi alapja a tartós békének, haladásnak és biztonságnak valamennyi kínai és az Ázsiai-Csendes óceáni régió számára.

Last Update: August 23, 1999