Írta: Csao Ji a kormány infomációs irodájának vezérigazgatója

1999. szeptember 21-ének első óráiban 7,3-as erősségű földrengés rázta meg Tajvant. 45 másodpercen belül több mint 2000 ember veszítette életét, az anyagi kár pedig több milliárd dollárra rúgott. A földrengés epicentruma szerencsére nem a sűrűn lakott nagyvárosok közelében volt, hiszen akkor felmérhetetlen károkat okozott volna emberéletben és anyagi javakban egyaránt. (Ez azért igazán nagy szó, mert Tajvan a világ második legsűrűbben lakott országa.) A nemzetközi média hírt adott a földrengés okozta károkról, a tudósítások felületessége miatt azonban külföldön sajnálatos módon az az érzés alakult ki, hogy Tajvan egésze nem biztonságos. Valójában a földrengés epicentruma Tajpejtől 200 kilométerre délre, Tajvan közepére - a Nantou megyei Csicsire, a Központi Hegységre - korlátozódott. Komoly károkat mindössze Nantou megye, valamint a szomszédos Tajcsung megye néhány faluja és városa szenvedett. Tajvan többi - északi, keleti és déli - része a környező szigetekkel egyetemben biztonságos. Normálisan működik a belföldi és a nemzetközi szállítás, az áram- és vízellátás is, és nem törtek ki a katasztrófákat egyébként gyakran kísérő járványok. A szeptember 21-ei földrengés után a Kínai Köztársaság kormánya azonnal katasztrófaelhárítási központot állított fel, megszervezte az érintett körzetek lakosságának áttelepítését, biztosította a szükséges szállítóeszközöket és kijavíttatta a legfontosabb közműveket. Létrehoztak egy helyreállításért felelős bizottságot is annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegyék az újjáépítést. A kormányzati intézmények mellett az üzleti élet, a magánszervezetek és az állampolgárok is lelkesen vettek részt a földrengés sújtotta területek rekonstrukciójában. Mára újjáépült valamennyi út és híd, és gyorsan gyógyul a természet is. A földrengés ráirányította a figyelmet az érintett területek turisztikai iparára is - a legjobb példa erre talán a szépsége okán otthon és külföldön egyaránt ismert és népszerű Nap-Hold tó környéke. A turisztikai létesítményeket itt korábban nem gondozták megfelelően, a földrengés okozta károk helyreállítására viszont a kormány új fejlesztési tervet dolgozott ki, amelynek révén a Nap-Hold tó Tájkörzet irányítását tartományi szintről országosra emelik és áldoznak a környező területek fejlesztésére is. A helyreállítás és fejlesztés eredményeként a környék a következő években még a korábbinál is szebb és elbűvölőbb lesz. Tajvan közismert sajátosságairól, például a "csendes forradalomról”, amelynek a demokratizálódását köszönheti vagy világhírű "gazdasági csodájáról”. Talán ez az életerő vonzott annyi turistát a világ minden részéről a szigetre. Lehet az egy aprócska bolt valamelyik tajpeji éjszakai piacon vagy egy kis üzem egy távoli falucskában - az emberek mindenhol keményen dolgoznak, hogy megvalósítsák az álmaikat. Ha az ember megismeri a tajvaniakat, rájön, mitől nőtt néhány évtized alatt a 130-szorosára az egy főre jutó hazai össztermék (GNP), hogyan lett a Kínai Köztársaság a világ 19. legerősebb gazdasága és 14. a világkereskedelmi ranglistán. Fontos tudni, hogy Tajvan nem csupán a hagyományos kínai kultúrát és a helyi szokásokat ápolja, de befogadta a japán, az amerikai és az európai hatásokat is. Tajvan különleges történelmi hátterének köszönhetően az ember egyszerre élvezheti az egész Kínából érkezett konyhát, az őslakosok táncait és az európai, amerikai, japán kultúra tajvani változatát. Mindegy, hogy hagyományos vagy modern, szárazföldi vagy tengeri, keleti vagy nyugati - minden kultúra megőrizte eredeti ízét Tajvanon, és új zamatot is kapott, ahogy elkeveredett a helyi sajátosságokkal. Amikor a XVII. század elején a portugál hajósok elsőként elérték Tajvan szigetét, "Ilha Formosa”-nak, vagyis gyönyörű szigetnek nevezték el. Tajvanból a század legerősebb földrengése után is sugárzik a sajátos, semmivel össze nem hasonlítható báj. Tajvan ismét olyan gyönyörű, mint valaha, és az idővel csak egyre szebb lesz.

Last Update: March 1, 2000